Profil

Szobrászművész fiaként az apám műhelyében nőttem fel. Szerettem ott tölteni az időmet, játszani az agyaggal és úgy tenni, mintha én is szobrász lennék. Igyekeztem lemásolni apám technikáját és megalkotni saját szobraimat, s ezen kezdeti szárnypróbálgatásaimat ő rendre támogatta. Egy ilyen gyerekkorral a hátam mögött szinte egyértelmű volt, hogy én is művészi pályára lépjek, habár szellemi és fizikai értelemben is más utat választottam.

Állatorvosnak készülve ÁLLATanatómiát tanultam, majd GÉPÉSZmérnökség után az EMBER anatómiájának megismerése lett a célom.

Ezen három pályát bejárva sikerült végül megfogalmaznom a saját szobrászatomat:

• műveim alanyként magától értetődően, az emberi test jelenik meg és ha testről beszélünk SZAKRÁLIS IDEÁJA mindannyiunkban él.
• a látás objektíve mindig tört része az egésznek, ugyanakkor PROFÁN szellemi életből kölcsönzött szavakkal, a természetből vett TAPASZTALATTAL próbáljuk kifejezni a látott világból, mindazt, ami emberfeletti
• a töredékből közelítek az IDEA felé… Nem egy előre meghatározott koncepció mentén alkotok, a munkáim egy-egy részletből, töredékből születnek, teret engedve a folyamat „önállóságának”, a pillanatnyi benyomások hatásának. Hiszem, hogy ha engedjük, hogy a Múzsa irányítsa kezünket, akkor a részekből egy tökéletes egész születhet. Ez az alkotásban a valódi teljesség élmény, az igazi szabadság.